A hosszú és kemény téli hónapok után Deák Feri csapattársammal úgy döntöttünk, hogy tavasszal egy régi kedvenc vizünkre, a Zalai dombságok közt megbúvó Pölöskei tőzeg tóra látogatunk el. Nagyon sok szép emlék fűz mindkettőnket a tóhoz, ám évek óta nem horgásztunk itt, ezért nagy izgalommal vártuk, hogy a vízparton legyünk.
Tudtuk, hogy a tó jellegéből adódóan most sem egy hétköznapi horgászat elé nézünk. Láthatatlan akadók, mindenütt aminek ellenszere csak a horgász, hosszú évek során megszerzett helyismerete és tapasztalata lehet. Horgászatunkat nagyban befolyásolta a széljárás, amely tavasszal kiszámíthatatlan és szeszélyes. Konkrét, kidolgozott taktikával érkeztünk, melyet az évszaknak és az aktuális időjárásnak megfelelve próbáltunk fejben minél jobban összerakni.
Ezen gondolatokkal vezérelve tehát megkezdtük a horgászatot a tó délnyugati részén. Az első két nap leginkább helykereséssel telt, próbáltuk megtalálni azokat a részeket ahol a pontyok táplálkoznak és közlekednek. Erős észak keleti szél fogadott minket, így már a helykeresés is komoly erőfeszítéseket kívánt. Három, egymásra párhuzamosan húzódó árok rajzolódott ki előttünk, rengeteg ígéretes lehetőséggel, melyeket tapogatórúd segítségével górcső alá vettünk. Jellemzően mind három árok 3-3,3m mélységű és viszonylag iszapos volt. Az árkok közt 1,7-2 méteres kemény placc helyezkedett el, mely szintén ígéretes lehet tavasszal a felmelegedő vízben. Mi azonban első sorban az árkok oldalát és alját horgásztuk meg, visszatekintve ez egy nagyon jó döntés volt részünkről.
Mint ahogyan azt az előbb már említettem, a széljárás nagyban meghatározta taktikánkat. Az ilyen adottságokkal rendelkező tavakon érdemes az árkok, törések szélfelőli oldalát meghorgászni, mivel egy idő után ezeken a pontokon megáll a táplálék és ezt a pontyok nagyon is jól tudják. Mi is ezt tettük hát, mindig az éppen aktuális széljáráshoz igazodva helyeztük el végszerelékeinket az árkok oldalába és aljába. Ferinek inkább a második árok szél felőli oldala adta a darabosabb halakat, míg nekem a harmadik árok alján sikerült megtalálnom azt a részt, ahol előszeretettel mozognak, táplálkoznak. Hiába raktam le az árok oldalába a csalit, csak kisebb pontyokat sikerült fognom.
Mivel egy–egy bottal kereső horgászatot folytattunk és nem ragadtunk le napokig egy jónak vélt helyen, nagyon érdekes megfigyeléseket tettünk ebben a témában. Ismét bizonyosságot nyert számunkra, hogy elsősorban nem a csali, hanem a gondosan kiválasztott hely az, ami eredményességünket vagy épp sikertelenségünket meghatározza. Hiába a jó csali, ha a hal nem arra jár… Erre tökéletes bizonyíték, hogy volt több olyan pont is az árkok oldalán, ahol egyáltalán nem táplálkozott a hal, viszont két - három méterrel mellette már igen. Különbség az említett helyek között talajszerkezetben és mélységben nem volt, így erre a kérdésre, hogy „ha az egyik helyen igen a másikon miért nem?”, a válasz „csupán” annyi, hogy meg kell találni a halak útvonalát és táplálkozó helyeit. Az árok alját tapogatva 3 méteren találtam egy keskeny és hosszúkás, viszonylag kemény részt, melyet nagyon ígéretesnek véltem. Körülötte mindenhol 40-50 cm iszap volt.
Pár szem bojlival és tigrismogyoróval megszórtam, valamint PVA zacskóba 25mm Big boy fúratlan halibut pelletet és bojlit raktam. Nem etettünk sokat, mindig csak pár szemet szórtunk. Az első kapás egy 15 kg-os gyönyörű, egészséges tükörponty volt, melyet több kisebb társa követett. Voltak olyan pillanatok, mikor éreztük, hogy egy új hely után kell nézni. Bíztatok mindenkit, hogy higgyen a megérzéseinek és merjen változtatni, ha úgy érzi, hogy szükséges. Sokszor „csak” ennyin múlik a siker… Ahogy teltek a napok, egyre darabosabb halak érkeztek a sokszor viharos északi és déli széllel egyaránt.
Többféle ízesítésű bojlival próbálkoztunk, melyek egytől egyig bebizonyították fogósságukat. A Carpline24 Robin Red, Peach, Tonhal és natúr hallisztes bojli maximális elégedettséget váltott ki bennünk. Próbálkoztunk pasztázott csalikkal is, de egy idő után szükségtelennek láttuk, hiszen folyamatosan volt kapásunk. A legtöbb halat a Carpline24 Robin Rednek köszönhettük. Összességében nagyon jól éreztük magunkat, sok szép halat sikerült fognunk. Keményen megdolgoztunk minden egyes kapásért és ismét rengeteg új, szép élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk.
Pár hete ismét ellátogattunk 5 napra a sátras lakókocsis horgászhelyre, ahol az utolsó reggelen sikerült egy 23,40 kg-os gyönyörű tőpontyot fognunk. Több 10-18 kg-os pontyot sikerült fognunk, egy igazán élvezetes horgászat van mögöttünk.
Köszönjük a Pölöskei tó személyzetének a segítőkész és kedves fogadtatást.
Hasonlóan szép élményeket kívánunk mindenkinek.
Viserálek Balázs – Deák Ferenc
Carpline24 Hungary Team
